Egyik nap azt álmodod, hogy futsz
Futsz a végtelenbe, hogy elérd a célt
Nem ttörődve semmivel, csak szaladsz előre
Göröngyökkel teli úton futsz mezitláb
Lábaidat kavicsok tördelik fel, s alá
Lelked egy izomkolosszus, és tűri tovább
Térded is bicsaklik, időnként megremeg
De Te lohol sz tovább, előre merengve
Utadon egyenest "Rómába" vezetve.
Csak kitartással nyerhetsz, s ésszel
Ahogy Dávid is Góliátot verte.
Ki csúzliát kitartva, ésszel verte meg.
A fájdalom elmúlik, a seb is behegged
Mihelyt elérted célod a szívedben
Mint Miltiádész, össze is eshetsz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése